December Téli ünnepkör – Advent – Karácsony
„Advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület kezdete. Szent András napján (November 30.) vasárnap előestéjén kezdődik, vízkeresztig tart.” (Tátrai Zsuzsanna, Karácsony Molnár Erika, 1997, 170. o.)
Az Újvidéki Utcai Óvodában is az adventi várakozás idejét megjelenítik (zárt csoport szinten.) Készítik az adventi naptárt, és örökzöldből négyszínű gyertyával készül az adventi koszorú. Az első héten meggyújtják az első gyertyát, és közben beszélgetnek a hit szerepéről, mert minden gyertyának szerepe van az adventben. A Luca napi népszokásokkal kapcsolatosan az előkészületek, beszélgetések folyamatosak: ki volt Luca, és hogy miért fontos a fény jelentése. A második gyertyánál a „reményről” esik szó, mert ennek is fontos a szerepe. A Luca napi beszélgetések folyamatosak tanulják a verseket, énekeket, meséket, rajzolnak, festenek, színeznek, tanulják a betlehemes többszereplős dramatikus játékot, és beszélgetnek arról, hogy ez egy Jézus születéséről szóló bibliai történet, amit majd egy közös családi nap keretében előadnak. A harmadik gyertya meggyújtásánál a szeretet kerül szóba, majd a Luca pogácsa sütését, és a Luca búza ültetését beszélik meg. Az elkövetkező napokban az eszközöket elkészítve nekifognak a közös Luca búza ültetéséhez, és a pénzes Luca pogácsa sütéséhez. A Luca pogácsát az óvó nénivel közösen dagasztják, kelesztik, nyújtják, sütik, majd az esztétikusan megterített asztalnál elfogyasztják a szerencsét hozó Luca pogácsát, aminek nagyon örülnek a gyerekek, mondják: - Óvó néni nekem szerencsém lesz. A negyedik gyertya meggyújtása következik, itt pedig a békéről, beszélgetnek. Az utolsó héten a karácsonyi mézes kalácsot is megsütik, ami majd az ajándékok egyik része lesz. A beszélgetés folyamatos a hitről, a reményről, szeretetről, a békéről, az örömről, és az összetartozás fontosságáról. Elérkezik az óvodában a várva-várt karácsony, a „Szenteste napja”. A csoportban Betlehem van felállítva, ami jól szimbolizálja a betlehemes játékot a karácsonyi ünnepkör legnépszerűbb „misztérium, illetve, pásztorjátékát.” (Tátrai Zsuzsanna, Karácsony Molnár Erika 1997, 197.o)
Délután 17 óra körül megérkeznek a családok a kisebb gyerekekkel. A nagycsoportosok a szerephez beöltözve előadják a műsorukat, pásztorok kelléke a süveg, a mellény, a bot Máriáé a kendő, ruha. Az előadás természetesen nagy sikert arat. Mivel a betlehemes játékban vannak angyalok, ezért az óvodában van egy „úgynevezett csillagposta” ami minden gyereknek van. A csillagposta abból áll, hogy van a feladó az aranycsillag a címzett, ami a gyerekek jele a csillagangyal a gyerekek választják ki, hogy kinek szeretnék odaadni a csillagangyalt, és a játék végén annak adja oda, akit választott. Ahogy a csillagposta kibontódik minden gyereknek egyre több barátja lesz.
A betlehemes játék fejleszti a párbeszédet, énekes játékot. A dramatikusan előadott játék lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek ki tudják játszani magukból azt, amit nem biztos, hogy szavakban el tudnának mondani, segíti még a beszédfejlődést, a figyelmet, a koncentrációt, a gondolkodást, és a társas kapcsolatokat Ez a nagy közös családi műsor segíti az óvoda és a családok közötti szocializációt.
Gömöriné Szulcsán Edit
