A http://www.superteachertools.com/jeopardy oldalon érhetünk el egy olyan online szerkesztőt, aminek segítségével könnyedén összeállíthatunk egy kérdésmátrixot, kategóriák és nehézségi fokok szerint. A kérdésekhez beállíthatjuk a helyes válaszokat, és döntést hozhatunk arról, hogy melyik kérdést milyen nehéznek tartjuk, hány pontot kaphatnak érte a versenyzők. A szerkesztő ugyan angol nyelvű, de könnyedén eligazodhatunk benne, ha egy kis ideig tanulmányozzuk a felépítését. A szomorú inkább az, hogy nem minden ékezetet kezel jól, így vagy kerüljük az ilyen szavakat, vagy ékezet nélkül kell írjunk (ez abban az esetben, amikor új fogalmakat vagy tulajdonneveket, idegen nyelvek esetében új szavakat tanítunk, nem biztos, hogy jó megoldás, netalán még rosszul rögzül valami).
A játék a számítógép képernyőjéről kivetíthető, a megválaszolt kérdések és a pontszámok is jól követhetőek, interaktív tábla esetében pedig könnyedén vezérelhető a játék az érintőképernyőn.
Csoportos vetélkedő?
További módszertani kérdés, hogy miként szervezzük a vetélkedőt. A játék eleve team-ekben gondolkodik, minden elkészített kérdés-szettet többször is játszhatunk, és minden játék elején rákérdez a Jeopardy, hogy hány csoportot (team) szeretnénk kialakítani. Maximum 10 csoporttal lehet játszani, de ha kis csoportunk van (osztálybontás, kis tanulócsoport), akkor akár személyenként is lehet külön gyűjteni a pontokat. A csoportok összeállítását szintén fontolóra kell venni: hiszen lehetnek véletlen kialakításúak, szimpátia alapján szerveződőek, illetve tudatos szervezés alapján összeállított heterogén csoportok. Nyilván nem szeretnénk, ha a diákok is eleve úgy éreznék, hogy nem azonos súlycsoportban vannak a másik csoporthoz képest.
Hogyan értékeljük az eredményt?
A vetélkedőhöz a kérdések összeállításánál már pontszámokat rendeltünk, de büntetőpontokat is lehet adni. Számításba vehetjük a válaszra fordított időt is, de nem helyes, ha meggondolatlan válaszadásra bátorítjuk a tanulókat.
Kérdéses, hogy melyik csoport kérhet kérdést, és melyik csoporté az elsőbbség a válaszadásban. Lehet úgy dönteni, hogy az előző kérdést jól és legelőbb megválaszoló csoport választ kérdést, és a leggyorsabb jelentkező válaszol. Lehet kötelező (pl. 5 másodperces) gondolkodási időt hagyni, így esélyt adhatunk azoknak is, akiknek kevésbé hamar jut eszébe a megfejtés. A játék azt a veszélyt rejtheti magában, hogy a diákok lemondanak arról, hogy győzhetnek, és el sem kezdenek gondolkodni. Ennek kiküszöbölésére azt is lehet kérni, hogy minden csoport jegyezze fel a válaszát egy papírra, és minden csoport mutassa be. A legtöbb pontot a leggyorsabbak kapják, utána a többi helyes megfejtést felíró csoport között oszlik meg néhány pont.
Megköthetjük a haladási sorrendet úgy, hogy a könnyebb kérdésekkel kell kezdeni, azaz nem lehet 5000-es kérdést kérni, amíg az előtte lévő fokozatok el nem fogytak (a kategóriában szereplő összes kisebb pontszámmal ellátott kérdés).
A legvégén akár érdemjegyet is lehet adni a legügyesebb csoportnak (szorgalmi ötös), de rossz jegyeket semmiképp. A játékhoz ne ragadjon semmilyen rossz érzése a diákoknak, hogy máskor is munkára ösztönözhetőek legyenek, hiszen ez a játék sosem öncélú.
Mikor alkalmazzuk a vetélkedőt?
Az előzetes tudás felmérésére éppúgy alkalmas lehet, mint összefoglaló órán, vagy új ismeretek elsajátításánál, a tanultak begyakorlásánál, alkalmazásánál. Sok diáknál motiváló hatású a versenyszellem, míg mások a csoporttársakkal való együttműködést kedvelik ebben a játékban. Olyan készségeket lehet vele fejleszteni, mint a kooperáció és az érvelés (saját álláspont megvédése) készsége, illetve a kérdések típusától függően a puszta felismerésétől és felidézéstől a tanultak alkalmazásáig és a problémamegoldásig többféle követelmény elképzelhető.
Hogy néz ki egy ilyen vetélkedő?
Az alábbi linken betekintést lehet nyerni egy ilyen típusú játékba, a kérdések a görög mitológia témájában készültek:
http://www.superteachertools.com/jeopardy/usergames/Aug201332/game1342453498.php
Ha saját játékot szeretnénk készíteni, a főoldalon kattintsunk a Make a New Game feliratra, adjunk nevet a kvíznek a lap alján lévő kék mezőben, adjuk meg az email címünket, és tároljuk el a játék szerkesztéséhez szükséges jelszót. Válasszunk kategóriákat (Category), kérdéseket (Question), adjunk válaszokat (Answer) és rendeljünk pontszámokat a kérdésekhez (Value). A létrehozott játékot többször is felhasználhatjuk, linkjét pedig másokkal is megoszthatjuk, anélkül, hogy a mi példányunkba bele tudnának szerkeszteni. Ilyen módon kollégáinknak továbbadhatjuk játékainkat, ahogyan ők is megküldhetik az általuk készített változatokat.
Ha készítettél egy játékot, és szívesen megosztanád, kommentben várjuk az elérhetőségét, a linkre való hivatkozással és a tárgykör megnevezésével! :-)