Először is Pineteresten sokan gyűjtenek fotókat tanulási terekről, iskolai bútorzatról. Persze mi is.
Mindenféle tér belekerült, könyvtár, iskolai aula, óvodai csoportszoba, játszóház, és az ember nem mindig tudja, mit is lát éppen. Illetve néha a jó megoldások nem annyira látványosak és színesek, hogy jól mutassanak egy pinen. Ugyanakkor könnyen áttekinthetőek és inspirálóak.
Ezen az örömködésen túl próbáltam olyan oldalakat keresni, ahol a tanulási tevékenységek adják a rendező elvet a terek csoportosításánál. Egy érdekes oldal ilyen szempontból a Learning Space Toolkit.
Ez az eszköztár a következő tevékenységtípusokat különíti el:
- Működj együtt!
- Alkoss!
- Fókuszálj!
- Oszd meg!
- Barátkozz!
Aztán ezeknek a funkcióknak altípusai is vannak, és olyan érdekes elrendezések kerülnek bele, mint például a boksz:
Informális és formális tanulási terek egyaránt vannak itt, illetve nem nagyon különülnek el.
Egy további nagyon hasznos eszköz az EDUCAUSE által publikált Learning Space Rating System.
Ez az eszköz tanulási terek értékelésére szolgál és tényleg sok mindenre kiterjed a tervezés folyamatától kezdve a környezeti szempontokon át a terembeosztás megszervezéséig és még sorolhatnám. Ez az eszköz négy különböző féle tanulási teret különít el funkciójuk szerint, ezek:
- Beszélgetés
- Prezentáció
- Csoportmunka
- Flexibilis
Megfogalmaz ajánlásokat, hogy az egyes tértípusok esetében hány nm/fő térre van szükség. Ha szép körbeülhető asztalokat szeretnénk csoportmunkához, akkor ennek az elrendezésnek a helyigénye 2,78nm/fő! A laptopok és az 1:1 eszközhasználat esetére van egy rossz hírünk: ezzel megnövekszik az ajánlott asztalfelület mérete: 75*60 cm az ideális munkaállomás. Az értékelő rendszer emiatt nem javasolja a lehajtható írótáblás székeket, mert ezeknek az asztalfelülete rendszerint kisebb.
Egy ausztrál kiadványban leltem rá az alábbi összehasonlításra, amelyben a tanulási tereket érintő régi és új elképzelések szerepelnek.
| Régi elképzelések | Új elképzelések |
|---|---|
| A tanulás az osztályteremben történik | A tanulás mindenhol történik |
| A tanulás egyéni tevékenység | A tanulást nagyon meghatározza a társas környezet |
| Az osztálytermi munka óráról órára és napról napra nagyon hasonló | A tantárgyi célok és a tanítási módszerek óráról órára és napról napra különböznek, és ennek megfelelő célú terek szükségesek |
| Az osztályteremnek van eleje | A tevékenység határozza meg a tanterem elrendezését |
| A tanuláshoz magányra és a zavaró tényezők megvonására van szükség pl. ablakok | A nyitottság és a stimulusok hozzájárulnak a tanuláshoz: az ablakok fényt és a nyitottság érzését kölcsönzik |
| A flexibilitás úgy aknázható ki a annyi székkel töltünk meg egy termet, amennyivel csak tudunk | Mozgatható bútorok és eszközök a kulcsa a terek és tevékenységek tanítási módszerekhez való illesztésének |
| Egy tanár tanulócsoportonként | Együttműködő csoportok és csoportos tanítás |
| Különálló osztályteremek | Többszörös, átszervezhető, összekapcsolódó tanulási terek |
Ha valaki eddig kételkedett volna benne, ugye, hogy összefügg a módszertan és a térszervezés?
Ugyanebben a kiadványban találtam azt a sokkoló adatot, hogy a tanulási terek átlagos beszédérthetőségi aránya 75%. Vagyis 100 elhangzott szóból 75 érthető. Nem megdöbbentő ez?
A JISC learning spaces oldalán pedig az általános illemszabályokkal ellentétben engedélyt kaptunk arra, hogy hintázzunk és mocorogjunk a széken. Ez állítólag stimulálja az agyat és segíti a koncentrációt. Vannak olyan tanulószékek, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy egy kicsit lehessen rajtuk hintázni. De még egy szuper ergonomikus szék esetében is jó, ha nem kell egész nap rajta ülni.
Készítettem egy infografikát a Fordított Osztályterem MOOC számára az előbbiek alapján, ami kattintás után nagyobb méretben is élvezhető.
Egyelőre ennyit a teljesség igénye nélkül. Ha ismertek hasznos, értelmezhető szakirodalmat a tanulási terek tervezéséről, ajánljatok nekünk!
Csordás Ildikó
