Húsvét - Tavaszi ünnepkör

„Nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. Jézus 40 napi böjtölésének kínszenvedésének emlékére tartják .A húsvétmozgó ünnep, aminek időpontja a negyvennapos böjt után március 22.-e, és április 25.-e közötti időszakra eshet. (Tátrai Zsuzsanna, Karácsony Molnár Erika 1997, 82. o) Az egyházi ünnepekhez számos néphagyomány kötődik, ide sorolható a húsvét is. A húsvét egyik jelképe a húsvéti tojás, ami több mindent szimbolizál. A húsvéti hagyományok közül a húsvéti locsolkodás a legelterjedtebb, amikor a fiúk a lányokat meglocsolják, ezért cserébe piros tojást kapnak. Ez a szokás új alig 100-éves de régebben a friss kút vizével locsolkodtak.(Húsvéti hagyományok anyanyelvapoló. hu.) aminek több meghatározó szerepe is volt. Ma már elterjedtebb a kölnivel való locsolkodás. Az óvodánkban a húsvét zárt csoportszintű népszokás. Az óvó nénik a gyerekekkel közösen megbeszélik a húsvéti népszokás jellemzőit, fontosságát, lényegét. Ezután a húsvéti ünnepre a csoportszobákat az óvó nénik, és a gyerekek közösen feldíszítik Az ajtókra, ablakokra húsvéti dekorácíók kerülnek. Mivel a barkának is meghatározó szerepe van, ezért húsvétkor a barkafaágakra tojásokat, tesznek. Készítenek nyuszifészket is. A közös játékos tevékenységek elkezdődnek, tanulják a verseket, meséket, énekeket, népi játékokat, mondókákat. Rajzolnak, színeznek, kézműveskednek, festik a húsvéti tojásokat, nyulakat, amit az óvó nénik kivágnak. A nagyobbak már gyönggyel, és írókával is dekorálnak, elkészülnek a húsvéti ajándékok. Elérkezik a húsvét, a gyerekek hozzák a kölnit, elmondják a versüket, locsolkodnak, amiért kapják a piros tojást. Ezután verselünk, énekelünk, majd elmegyünk nyuszifészek keresésbe. Mivel nem lehet tudni, hogy a nyuszi hol lehet, ezért elindulunk az udvarra. Nagy keresgélés után az udvar különböző pontjain, rátalálunk a nyúlfészkekre, amikben a nyuszi a csoportok ajándékait tette. (Napocska, Katica, Süni, Manó,) így természetesen hamar rátalálnak a gyerekek a húsvéti ajándékokra. A nagy örömtől, izgalomtól nem is tudják a gyerekek, hogy a nyuszi hogy tette oda a sok ajándékot. Az óvó nénik kezdeményezésére a gyerekek énekelnek, verselnek, bízva abban, hogy talán akkor előjön a nyuszi. De a nyuszi nem jön elő, így felmegyünk a csoportokba, és ott folytatjuk a húsvétozást. A nagy izgalom közepette a gyerekek már bontogatják az ajándékokat, amiben természetesen nyúltojás, és mindenféle húsvéti dolog van. Lepihennek az óvó néni, mesél nekik húsvéti mesét. Délután a gyerekek indulnak haza, és amikor jönnek értük, akkor nagy örömmel mondják, hogy itt járt a nyuszi.

Az egész ünnepről elmondható, hogy pozitív irányban fejlődik a kreativitásuk, fantáziájuk, az esztétikai, közösségi, és szépérzékük a tojás festegetése során, a rajzok pedig segítik a finom motorikus mozgásukat. A dalok, versek, énekek ismétlése közben fejlődik emlékezetük, figyelmük. Minden esetben a gyerekeket játékos tevékenység formájában kell megtanítani az adott népszokásokra, néphagyományokra, és az egyéni képességeket, sajátosságokat is figyelembe kell venni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Sás Utcai Óvodában dolgozom, így lehetőségem adódott rá, hogy a szülőkkel kérdőívet készítsek, a néphagyományok, népszokások, témakörében, amit majd a kérdőívvel, és az eredménnyel együtt dolgozatom, végén melléklet formájában csatolni fogok.

Gömöriné Szulcsán Edit